A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor a jogalkotói szándék ellenére az arányos adózás alapelve csorbát szenved.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. Alapelvként írja elő, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozat) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem.
A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.
A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények (fő) osztályai, másodfokon a Központi Hivatal Hatósági főosztálya gyakorolja. Kivételt képeznek ez alól a 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának a kizárólagos illetékességi körébe rendelt adózók.